Egy ismert női lap fórumán figyeltem fel annak idején egy norvég krémre, amelynek a használata segíthet abban, hogy mielőbb beköltözzön a pocaklakó. A krém ugyanis alkalmas a szervezetünkben kialakult túl magas ösztrogén szint ellensúlyozására, és ezáltal jó néhány meddőségi problémákat okozó tünet megszüntetésére. A meggyőző fórumbejegyzést követően nők tucatjai kutattak az interneten: vajh’ hol szerezhető be ez a csodakrém. Akkor még itthon nem lehetett kapni, azóta viszont változott a helyzet, a termék immár nem csak a norvég nők számára elérhető.

„Naaa neeeem, belőlem soha nem fognak élő sündisznót csinálni. Ezt a fájdalmat tutira nem bírnám ki.” Valószínűleg te is ezt válaszolnád, ha neked szegezném a kérdést, mit szólnál egy akupunktúrás kúrához, mint a meddőségi problémáid kezelésére alkalmas alternatívához.
 
Ezzel én is így vagyok. Létezik azonban az akupunktúrának egy nagyon egyedi ága, ami igen hatásos a nőgyógyászati problémák kezelésében, mégsem kell tűkkel teleszurkálva üldögélned órákig. Ugye jól hangzik?
 
Akupunktúra általában
 

Tankönyvi esetben egy átlagos nő rendszerint havonta egyszer menstruál, 28 naponként, 5 napig. De más a tankönyv, és más a valóság. Nézzük, hogy ehhez képest milyen egyéb, de a teherbeesést nem feltétlenül akadályozó vérzések fordulhatnak elő egy női nemi ciklusban.

Mi is az a homeopátia? Egy orvostudományi rendszer, amely a „hasonlót a hasonlóval” elvén működik. Megalkotója dr. Samuel Hahnemann orvos. A fenti elv azt jelenti, hogy azok a szerek, amelyek egy egészséges embernél adott tüneteket váltanak ki, ugyanezeket a tüneteket egy beteg embernél – rendkívül kis mennyiségben, nagy hígításban – gyógyítják. A szerek tehát a tüneteket  (tulajdonképpen valójában magát az EMBERT egészében véve) kezelik, függetlenül a betegség elnevezésétől.
 

Ne izgulj, semmi rettenetes. A meddőség kezelése – tekintettel az okok sokféleségére – változatos módon történik. Mindig az adott problémától függ, milyen kezelést igényel. Ugyanakkor a meddőség okainak felderítésére és kezelésére van egy protokoll, amelynek mentén a vizsgálatok haladnak, a legkevésbé kockázatostól a szervezetet leginkább igénybe vevőig.