Egyik reggel, miközben a férjem ingét vasaltam, fél füllel dr. Czeizel Endrét hallgattam a Reggeliben. A doktor úr többek között arról beszélt, hogy a „babaproject” sikerének egyik fontos feltétele, hogy a leendő apa letegye a cigit. Méghozzá azért, mert a dohányzás az ondósejt termelés első számú ellensége. Szegény kiskatonákra pedig vigyázni kell, mert amúgy sincs belőlük túl sok. Az elmúlt negyven évben a férfiaknál az ondósejtek száma  igencsak megcsappant, átlagosan a felére csökkent.

Hogyan gyilkolja a cigi a spermiumokat?

Czeizel doktor ezt nem fejtette ki bővebben (alapvetően nem ez volt a beszélgetés témája), de én nem voltam rest, és gyorsan utánanéztem. Persze szokásomhoz híven, megosztom Veled is a frissen szerzett ismereteimet.

A fő bűnös a cigarettában található nikotin, amelynek érösszehúzó hatása van. Ennek több következménye is van a dohányos párodra nézve. Első körben az erei elveszítik a rugalmasságukat, később pedig érszűkülettel és érelmeszesedéssel kell megküzdenie. Mindez  pedig előbb-utóbb kényelmetlen helyzetekhez vezethet az ágyban, mert a kellő pillanatban – minden szándéka ellenére – nem tódul majd elég vér a „legjobb barátjához”. A merevedési problémák pedig amellett, hogy csorbát ejtenek a férfiasságán, a babaproject sikerességét is erőteljesen gátolják. Ha a kudarcélmények hatására sem szokik le, akkor a probléma – immár betegségként, impotencia néven – tartóssá válhat nála.

De nem csak azért jöhet össze nehezebben a baba egy dohányos apajelölttel, mert technikai problémák adódhatnak. A cigi a spermiumok mennyiségére és minőségére is kihatással van.

Először is: lecsökkenti az amúgy sem túl dagályos spermium-sereg létszámát. Számokban mérve ez annyit jelent, hogy a nikotinfüggő párodnak jó eséllyel mintegy 15 %-kal kevesebb ondósejtje van, mintha nem dohányozna. Ráadásul még csak nem is egészséges a banda. A dohányzó férfiaknál a viszonylag kevés spermium között több a rendellenes alakú és méretű, illetve genetikailag károsodott spermium, mint a nem dohányzó férfiaknál. Emellett a dohányfüst a spermiumok mozgását is rontja, tehát lassabbak lesznek mint a dohányfüstmentes környezetből érkező konkurenciáik.

Az már csak a hab a tortán, hogy kutatások szerint amennyiben dohányos apától fogan meg a kisbaba, nagyobb lesz a várandósság idején a vetélés kockázata. Egy tanulmány szerint a halva születés 23 %-kal, a születési hibák pedig 13 %-kal gyakrabban fordulnak elő olyan anyáknál, akik dohányossal élnek együtt, vagy esetleg dohányfüstös környezetben dolgoznak a várandósságuk alatt.

Dohányfüstös kisbaba

Ha a párod mindez nem elég motiváló tényező a leszokáshoz, akkor nem árt, ha tudja, hogy a dohányos szülők babáinál gyakrabban fordul elő bölcsőhalál. A pocakban töltött idő alatt, illetve már újszülött korban beszívott nikotin megzavarja a babánál az alvás szabályozását.

Alvás közben a babáknál ugyanis ki-kihagy a légzés. A pici agyában levő érzékelők azonban észlelik az oxigénszint csökkenését, és parancsot adnak a szervezetének a légvételre. Kutatók szerint sajnos a pocakban töltött idő alatt, illetve az újszülött korban beszívott nikotin hatására ezek a bizonyos érzékelők „elállítódnak” a kisbaba agyában, amelyek így túl későn rendelik el a belégzést, ezért jöhet létre a bölcsőhalál.

Visszafordítható a „spermarontó” folyamat?

A jó hír, hogy igen! Minden apajelöltnek legkésőbb a tervezett gyermekáldás előtt három hónappal abba kellene hagynia a dohányzást. Ezzel egyrészt sikerül felduzzasztania a kiskatona-létszámot, másrészt egészségesebbek lesznek a „versenyzők”, tehát az esélyeitek a hitvesi ágyban történő fogantatásra jelentős mértékben megnőhetnek.

Mielőtt tehát felkeresnétek egy meddőségi központot a problémátokkal, az első lépés a dohányzásról történő leszokás kellene hogy legyen. Már csak azért is, mert ha a későbbiekben mégis sor kerülne valamilyen fogantatást elősegítő beavatkozásra, a leendő apa dohányzása jelentősen csökkentheti ezen eljárások sikerességét.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy „apa” leszoktatása a cigiről rád nézve sokkal kevésbé kellemetlen és veszélyes, mint a bármilyen meddőségi beavatkozás, és még fizetnetek sem kell érte. Arra azonban a már megszületett kisbabátok egészsége érdekében – ahogy fent olvashattad – érdemes ügyelni, hogy a leszokás véglegesen, és ne csak ideiglenes jelleggel történjen.