Bogár Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus és családterapeuta

KÉRDEZZ-FELELEK

Szakértőnknek a kérdéseidet itt teheted fel:

Küldj egy kérdést szakértőnknek!

Szakértőnk a feltett kérdésekre rövid időn belül válaszol. A válaszadásig türelmedet kérjük.

1. kérdés / 2012.01.12. 14:09, Linda

Kedves Zsuzsa, a férjemmel 2,5 éve szeretnénk kisbabát, de egyelőre még várat magára a dolog. Augusztus óta járunk a Budai Meddőségi Centrumba, mindent megvizsgáltak, amit tudtak, petevezeték átjárhatósági vizsgálaton is voltam, de semmit nem találtak sem nálam, sem a férjemnél. Agykontrolloztam is sokat, de mostanában nem nagyon segít ez sem. Kb. 1 éve volt a mélypont a babavárással kapcsolatban, akkor nagyon reménytelennek éreztem az egészet, de azóta sikerült egy reménytelibb, bizakodóbb álláspontra váltani nagyjából. A férjem rengeteget segít nekem ebben, pedig neki is nagyon rossz ez a bizonytalanság és rossz látnia, hogy ilyen levert vagyok lelkileg a tanácstalan és kilátástalan várakozás miatt. Tényleg igyekszünk pozitívan állni ehhez a dologhoz, de egyre fogy az energiám ezzel kapcsolatban, úgy érzem. Az év végén valamiért úgy éreztem, hogy sikerülni fog a dolog és amikor mégsem, akkor nagyon elszomorított a dolog. Úgy érezzük a férjemmel, hogy eléggé belefáradtunk ebbe az egészbe, de egyúttal igyekszünk sokkal lazábban és pozitívabban hozzáállni, viszont ez nagyon nehéz nekem-nekünk és egyre nehezebb...Szeretnék érdeklődni, hogy nincs-e valami olyan tanácsa, ami nem feltétlenül azzal kezdődik, hogy nyugodjak meg és feledkezzek meg a baba kérdésről és akkor majd jönni fog, amikor nem is számítok rá...Ilyen teljesen biztos, hogy nem lesz...:(.

Kedves Linda!
Igen, tudom, hogy ebben a helyzetben mindenki hajlamos azt javasolni, hogy ne gondoljon a babára, ne akarja görcsösen minden áron, hogy jöjjön, és majd akkor… Ennek a mondatnak valóban van igazságtartalma, hisz a görcsösség, a szorongás, a stressz bizony mind-mind hátráltathatják a fogamzás létrejöttét, csak épp ezt így tanácsként adni nem feltétlenül célravezető. Az ember agya ugyanis úgy működik, hogy ha nagyon nem akar gondolni valamire, akkor biztos, hogy csak arra fog tudni gondolni (a klasszikus példa, mikor azt mondják, hogy bármire gondolhatok, csak egy fehér elefántra ne, akkor pontosan egy fehér elefánt képe jelenik meg az ember szeme előtt). Tehát az, ha nagyon nem akar erre gondolni, nem fog eredményre vezetni, hisz lehet, hogy épp az ellenkező hatást éri el. Abban a mondatban is van egy csapda, hogy a „baba akkor jön majd, mikor nem számítunk rá”. Ezt valóban nagyon sok esetben láttam így, olyan pároknál, akik már megbarátkoztak a gondolattal, hogy vagy nem lesz gyermekük, és gyerek nélkül lesznek boldogok, vagy más úton kerül gyermek a családjukba (pl örökbefogadás). Ők valóban elengedték a baba-problémát, megnyugodtak, és sok esetben valóban akkor lepte meg őket a kis jövevény. Azonban ez sem megy vezényszóra, nem lehet úgy csinálni, mintha elengedtem volna, hogy akkor majd hátha jön, mikor az ember a lelke mélyén semmi másra sem vágyik jobban, mint egy kisbabára.

Sok esetben az ilyen funkcionális meddőség hátterében valóban egyszerűen a stressz, a szorongás áll, ami egy idő után épp amiatt generálódik, hogy telnek a hónapok baba nélkül. Azonban érdemes arra is figyelni, hogy nincs-e más rejtett pszichés oka a meddőségnek. Rengeteg dolog állhat a háttérben, amire sokszor a párok nem is gondolnak. Előfordulhatnak olyan okok melyeket első hallásra nem is hoznánk összefüggésbe a megfoganás, a terhesség tényével, valamiféleképpen mégis leblokkolják a nőben az anyaszerepet. Állhat a háttérben fel nem dolgozott veszteségélmény, akár egy gyermekkori trauma. Nagyon fontos tényező lehet a szülőkkel, főleg a nőnek az anyjával való kapcsolata. Sokféle kapcsolati mintázat lehet anya és lánya vagy esetleg apa és lánya között, melyek gátolhatják az anyává válást. Ugyanígy nagyon lényeges lehet a páron belüli kötődési mintázat is.

Érdemes ezeken a dolgokon elgondolkodniuk, valamint azon is, hogy mennyire nyitottak arra, hogy ezekkel az esetleges rejtett pszichés tényezőkkel foglalkozzanak egyéni konzultáció vagy párterápia formájában. Amennyiben nyitottak erre, keressenek bizalommal!

Üdvözlettel:
Bogár Zsuzsa

Vissza a címlapra
Vissza a szakértők oldalára